Előző cikkünkben a bitcoinról volt szó, ebben a cikkben pedig a bitcoint működtető blokklánc rendszerről lesz szó, amit már csak azért is érdemes megismernünk, mert a kriptopénzeken túl számos más célra is használható. Győrfi András Minneren megjelent cikkével három perc alatt megértheted a blokklánc működését, a kriptovaluták technológiai hátterét.
Az elosztott hálózat a Bitcoin mögötti rendszer legfontosabb eleme, ennek megértéséhez vetnünk kell egy gyors pillantást arra, hogy milyen hálózat-típusokat különböztetünk meg az informatikában:
Centralised: központosított, centralizált
Decentralised: decentralizált
Distributed: elosztott
A centralised, vagyis központosított hálózat lehet például egy iskolai, vagy céges belső hálózat, amiben minden kommunikációnak át kell haladnia egy központi szereplőn, vagyis szerveren.
Decentralizált rendszernek tekinthetjük az internet klasszikus felépítését, a pontokat az ábrán tekinthetjük végpontoknak, vagyis lakossági felhasználóknak, akik az internetszolgáltatójukhoz kapcsolódnak, azok pedig további szerverekhez.
Persze ez a leírás jelentősen egyszerűsített, mégis jól érzékelteti, hogy mik az érdemi különbségek a hálózattípusok közöt. A Bitcoin és a legtöbb kriptopénz rendszere úgynevezett elosztott hálózatot alkot, ennek az a lényege, hogy a világban szétszort számítógépek dolgoznak ugyanezért a célért, természetesen összeköttetésben egymással.
Az elosztott (distributed) hálózatban nincsenek alá-fölérendeltségi viszonyok, minden szereplő egyenértékű, a rendszer pedig lényegesen stabilabb, mint a korábbi hálózatok, hiszen még akkor is működőképes, ha a résztvevők nagy része hirtelen kiesik a munkából.
De kik ezek a szereplők?
A Bitcoin felépítésében két fontos szereplőt kell megkülönböztetnünk, az úgynevezett bányászokat, és a csomópontokat. A bányászok azok, akik a tranzakciók hitelességét ellenőrzik, megvizsgálják, hogy van-e kellő mennyiségű bitcoinunk ahhoz az utaláshoz, amit végre kívánunk hajtani, nem próbáljuk-e kétszer elkölteni ugyanazt az összeget.
Ha a bányászok mindent rendben találtak, akkor több más tranzakcióval együtt egy úgynevezett blokk, vagyis tranzakciós lista formájában a csomópontok hozzákapcsolják ahhoz a lánchoz, ami az összes eddigi tranzakciót tartalmazza. A blokkok úgynevezett láncba szerveződnek, ezt nevezzük blokkláncnak, az alábbi ábrák segíteni fognak a megértésben:
Az első ábra a blokklánc “általános iskolás” ábrázolása, láthatjuk a blokkokat (négyzetek), amik láncba szerveződnek, mindegyik tranzakciók adatait tartalmazza, azt, hogy ki, mikor, és pontosan kinek, mekkora bitcoin összeget utalt. De menjünk tovább:
A blokklánc “középiskolás” ábrázolásán már azt is látjuk, hogy a blokkok nem csupán össze vannak köteve, de hivatkoznak is egymásra, mindegyik blokk utal valamire, amit az előzőben találunk. A következő ábra ad erről bővebb információt:
Minden blokk tartalmazza ahogy említettük a különböző tranzakciók adatait, az egyszerűség kedvéért most mindegyik csak egy tranzakcióról számol be. A blokklánc technológia az úgynevezett hash algoritmus segítségével minden adatról, amit a blokkban talált készít egy hosszú kódsort, ezt látjuk a blokkok alján.
Nézzük meg a bal szélső blokkot, majd balról jobbra a következőt, jól látszik, hogy a soronkövetkező blokk hivatkozik az előző hash értékére. Ez, a következő blokk (az ábrán a középső) ugyanúgy rendelkezik saját hash értékkel, aminek része az előző blokk hash értéke is.
Amikor elkészül a hash értéke egy blokknak, akkor annak része az előző blokk hash értéke is, hiszen a hash minden egyes adatból készíti ezt a bizonyos kódsort, amit az adott blokkban lát.
Az ábrán harmadik, a jobb szélső blokk is ugyanúgy készül, mint az előtte lévő kettő, a hash értékének része az előtte lévő blokk hash értéke is. Ennek azért van olyan nagy jelentősége, mert ha valaki megpróbál utólag belenyúlni ebbe az adatbázisba, akkor a blokklánc felépítéséből adódóan egyből feltűnik a módosítási kísérlet, hiszen megváltozik a hash érték. De nem csak az adott blokkban, hanem a lánc lényegéből adódóan minden azt követő blokkban egyaránt:
A fenti ábrán pirossal jelöltük az eltérést, jól látszik, hogy nem csak az adott blokk változik, hanem a rendsze logikája miatt az azt követő is, majd az azutáni is, és így tovább. A hash-nek ezért van nagy jelentősége.
Ha szeretnétek játszani a Bitcoin által is használt úgynevezett SHA256 hash algoritmussal, akkor látogassátok meg ezt az oldalt, bármit, amit beírtok, egy kódsorrá fog alakítani. Jól látszik majd, hogy ha csak egyetlen egy karaktert változtattok meg a bevitt szövegben, már akkor is jelentős lesz az eltérés.
De ez miért jó?
Egy korábbi cikkben említettük, hogy a Bitcoin egy olyan eszköz, ami nem kötődik sem bankokhoz, sem államokhoz, sem cégekhez, a rendszert valakinek mégis felügyelnie kell. Pontosan ezt a célt szogálja a blokklánc, és azok az önkéntesek, akik bányagépeket, és csomópontokat üzemeltetnek.
De mindezeken túl a blokklánc használható például szavazáshoz is, hiszen minden kétséget kizáróan rögzítheti, hogy valaki szavazott-e már. A blokkláncról minden csomópont eltesz egy másolatot, így sok helyen létezik, szinte lehetetlen feltörni, megmásítani.
A szavazáson túl diplomákat is tárolhatunk egy blokkláncon, akár áruk adatait, igazolhatjuk vele élelmiszerek, esetleg drágakövek pontos származását is. A lehetőségek tárháza hatalmas, a blokklánc még akkor is fényes jövő előtt áll, ha a kriptopénzek eltűnnek, ezért érdemes foglalkoznunk vele.
