A McKinsey jelentése szerint van olyan szektor, ahol a munkavállalók 74(!) százaléka számíthat bércsökkenésre, illetve állásának elvesztésére. A fiatalok és a diplomával nem rendelkezők kiemelten nagy veszélyben vannak.
Az európai munkaerőpiacokat és a gazdasági növekedés károsodását vizsgálta a McKinsey kutatása, amely szerint akár 59 millió munkahelyet is veszélyeztethet a koronavírusból fakadó gazdasági leállás. Azokat a munkavállalókat tekinti a kutatás veszélyeztetettnek, akiknek csökken a munkaideje, a fizetése, illetve akár el is veszítik az állásukat.
A magánszektor foglalkoztatásának több mint egynegyede lehet érintett.
Az EU munkanélkülisége 2021-re megduplázódhat és elérheti a 11,2 százalékos rátát.
További negatív hír, hogy az elemzés szerint esély sincs rá, hogy 2024 előtt visszatérnénk a válság előtti szintre.
Az európai kormányok a német Kurzarbeit (csökkentett munkaidő) rendszerétől várják a megoldást a tömeges elbocsátások elkerülésére, de minél hosszabb ideig tart a leállás, annál nagyobb az elbocsátások kockázata. Az IMF előrejelzése szerint az euróövezetben 7,5 százalékos visszaesés mutatkozik ebben az évben, a munkanélküliség pedig 10,4 százalékot fog elérni, szemben a 7,6 százalékkal. Egyes közgazdászok a déli országokban a kétjegyű visszaeséstől tartanak. Emlékezetes, az IMF prognózisa alapján az Európai Unióban Málta után a magyar GDP csökkenhet a legkisebb mértékben, ezzel az egyik legstabilabb európai gazdaságnak számít Magyarország.
Noha Európában kevesebb munkahely szűnhet meg, mint az Egyesült Államokban, valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe a munkahelyek helyreállása. Ha a 2008–2009-es pénzügyi válságot vesszük alapul, érdekes tény, hogy – bár Németország és néhány északi gazdaság gyorsabban visszapattant –
az egész európai munkaerőpiacnak 10 évre(!) volt szüksége ahhoz, hogy visszaálljon a válság előtti foglalkoztatás.
Különösen nagy bajban van Spanyolország, Portugália és Görögország, amely országok a koronavírus megjelenése pillanatáig sem érték el a foglalkoztatás 2008-as válság előtti szintjét. Tekintve, hogy a koronavírus egészségügyileg is ezeket az országokat érinti legtragikusabban, valamint a csaknem nullára visszaeső turizmus a legfontosabb nemzetágazatuk, kiszámíthatatlan az a kár, amely a mediterrán országokat és társadalmaikat érheti a következő időszakban.
Egész Európában leállt a turizmus és kiürültek a bevásárlóutcák. Forrás: WallpaperFlare
A válság egyes ágazatokat elkerülhetetlenül súlyosabban fog érinteni: a turizmus és vendéglátás szektor munkahelyeinek 74 százalékát veszélyezteti a válság. A művészetben és a szórakoztatásban foglalkoztatott munkahelyek fele, a kiskereskedelem és nagykereskedelem munkavállalóinak 44 százaléka lehet bajban. Ezzel szemben a professzionális szolgáltatásokban (pl. pénzügy, IT, kutatás, jog, egészségügy, építészet) dolgozók vannak a legnagyobb biztonságban, esetükben csak a munkahelyek 12 százalékát érintheti kisebb-nagyobb veszteség.
A kutatás arra is kitér, hogy a fiatalabb munkavállalókat és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket jobban sújthatja a válság, mint más társadalmi csoportokat.
A veszélyeztetett alkalmazottak nyolcvan százalékának nincsen egyetemi végzettsége, a 24 év alatti munkavállalók pedig csaknem kétszer olyan valószínű, hogy a válság által sújtott munkakörökben dolgoznak, mint a 25–54 éves korosztály.
A veszélyeztetett munkahelyek csaknem kétharmada a kis- és középvállalkozásokban található, amelyek valószínűleg kevésbé képesek alkalmazkodni a távoli munkavégzés és a társadalmi távolságtartás követelményeihez, mint a multinacionális vállalkozások.
Forrás: Financial Times
