2020. máj 15.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Bizottság 2018-as, az uniós költségek 94 százalékát lefedő elszámolását, azonban határozottabb védelmet kért az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen.
Állásfoglalásukban az EP-képviselők egyebek mellett hangsúlyozták: mihamarabb el kell fogadni azt a jogszabálytervezetet, amely korlátozná az uniós források elérhetőségét azokban az európai uniós tagállamokban, ahol megsértik a jogállamiságot. A csalások és az uniós pénzek egyenlőtlen elosztásának megakadályozása céljából felső határt kellene szabni a megszerezhető maximális közvetlen kifizetésnek - tették hozzá.
Európai Parlament. Pixabay
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság zárszámadási jelentése fordulatot jelent az Orbán-kormánnyal szemben folyamatosan hangoztatott korrupciós vádaskodásokat illetően.
A jelentés egyértelműen kimondja, hogy a 2010 előtti szocialista-liberális kormányzás idejére vezethető vissza a rendszerszintű problémák megjelenése, hogy Magyarországgal kapcsolatban ez időszakban gyökerező rendszerszintű pénzügyi visszaélések és korrupciós ügyek jelentik a legfőbb problémát - emelte ki.
Az EP plenáris ülésén csütörtökön elfogadott ellenőrzési jelentésben az áll, hogy 2018-ban még mindig a szocialista-liberális kormányzás súlyos korrupciós ügyei és visszaélései jelentették a legfőbb problémát Magyarország esetén. A zárszámadás úgy fogalmaz, hogy az Orbán-kormány vállalt kötelezettséget arra, hogy orvosolják a helyzetet, beleértve egy könyvvizsgáló cég megbízását a közbeszerzési eljárások felülvizsgálatára - tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
(MTI)